Vissza az összes cikkhez
A B liga tűzben edzett csapata, a Team Six, Gyöngyösi Sándor és Ladányi Balázs. Nevük egyfajta bíztatás önmaguk felé, hiszen a Team Six a haditengerészet elit csapata, egy olyan brigád, ahova csak a legjobbak kerülhetnek be. Jó irányba haladnak a srácok, hogy hűek maradjanak nevükhöz, hiszen az eddigi 7 meccsből 6-ot sikerrel fordították a javukra. Az ezüstérem már zsebben, hogy lesz-e több, a hátralévő két fordulóban eldől.
A Team Six a haditengerészet elit csapata
Honnan ismeritek egymást?
GYS: A gimiből ismerjük egymást, az utolsó három évben lett szorosabb a barátságunk.
LB: Sanyi az egyetlen a régi osztályomból, akivel napi szinten tartom a kapcsolatot.
Látszik rajtatok a stressz, hogy izgultok, nyerni akartok, ez tényleg ekkora verseny?
GYS: Én nem tudom ezt úgy felfogni, hogy csak játék. A maximumot akarom nyújtani, nyerni szeretnék és mindent meg is teszek ezért, nem tudok csak úgy lejönni, hogy játszunk egy jót. Persze a szórakozás is fontos, de erősebb érzelem az, hogy nyernem kell. Én küzdősportolok, thai boxolok, ott is mindenképp nyerni szeretne az ember és elhivatottan játszok, beleteszek mindent.
“Elhivatottan játszok, beleteszek mindent”
Mik az első élményeitek a különböző sportokkal?
LB: Nekem korábban volt egy haverom, akivel játszottam, vele többször lejártunk a kocsmába, a csocsós tudásom mellette fejlődött ki. Később pedig, amikor már ismertem Sanyit, vele jártunk le. Így lettünk csocsósok, mármint időzőjelben csocsósok, mert annyit még nem játszottunk együtt, van hova fejlődnünk. A dartsot együtt kezdtük el napi szinten játszani, talán te egy kicsit előbb.
GYS: Igen én már játszogattam a Norbival, amikor kezdődött a darts vb, azóta naponta több órát játszunk. Kisgyerekként sokat néztük a tv-ben, szurkoltunk, de biztonsági okokból játszani később kezdtünk el.
LB: A kocsmában csak ritkán biliárdoztunk, azt alapvetően itt kezdtük el a HoPS-on. Azóta időnként lejárunk Sanyival játszogatni.
GYS: Az utóbbi két hétben lassan minden nap játszunk, előtte igazából semmi, tehát vegyes, mindig, ahogy időnk engedi.
Ritkán biliárdoztunk, azt alapvetően itt kezdtük el a HoPS-on
Tehát edzitek magatokat?
GYS: Igen, és nagyon meg is tetszett ez a sport, vettünk két dákót csak a verseny miatt meg ugye a kesztyűk. Szóval felszerelkeztünk, de eddig nem vettük nagy sikerrel a sportágat. Nem a biliárd az erősségünk, de igyekszünk.
Vettünk két dákót csak a verseny miatt
LB: Ha sorrenden kéne alakítani, akkor a biliárd a leggyengébb, mármint nálam. A csocsó meg a darts holtversenyben vannak, mikor melyik kerekedik felül. Nálam például átlagban elmondható, hogy a csocsó az erősebb, Sanyinak pedig a darts.
GYS: Talán mondhatjuk, hogy mindenben középszerűen játszunk, így mindenben tudjuk hozni azt a középszintet, ami többnyire elegendő. Vannak, akik kiemelkedőek egy-egy sportágban, de közben a másik kettőben sokkal gyengébbek, szerintem szerencsésebb párhuzamosan fejleszteni magunkat a sportokban.
Mindenben tudjuk hozni a középszintet
Melyik az a meccs, ami emlékezetes számotokra?
LB: A Szódával Elmegy elleni meccs jutott hirtelen eszembe. Az volt az első mérkőzés, ahol tényleg oda kellett tenni magunkat, tényleg számított az, hogy hogy játszunk. A The Jackpot elleni meccs sem volt rossz, de ezt azért nem tudtam annyira élvezni, a testvéreink ellen azért mégiscsak nehéz. Szerettük volna elkerülni ezt a párosítást, de mivel mindketten a mezőny élvonalához tartozunk, így képtelenség volt.
Miért volt ennyire nehéz egymás ellen játszani?
LB: Már múlt héten sejtettük, hogy egymás ellen játszunk és azóta ment a csipkelődés. Nem volt felhőtlen a hangulat. Ez mégiscsak egy verseny, mindannyian nyerni jövünk.
GYS: Ráadásul mindkettőnknek fontos volt a győzelem és nem csak a csapatversenyben, hanem a különdíj szempontjából is. Dartsban Norbival ugyanannyi győzelmünk volt.
Törekedni kell az egyensúlyra, fontos, hogy a HoPS komoly verseny, de egyben pihentető szórakozás is, el lehet érni ezt az állapotot?
LB: Talán, de én inkább a verseny hangulatot tapasztalom. Amikor kikapunk, akkor 3-4 napig azt beszéltük, hogy vesztettünk, mit csináljunk. Nagyon sokáig bennünk van. Nem az van, hogy hazamegyünk alszunk egyet és másnap elfelejtjük. Hétről-hétre valami pluszt kell nyújtanunk ahhoz, hogy az előző heti vereséget valahogy kompenzáljuk. Tehát ez egyértelműen sport.
“Hétről-hétre valami pluszt kell nyújtanunk”
Lassan végéhez közeledik a bajnokság, hogy látjátok az esélyeiteket?
GYS: Mindenképp az első hely a cél, azt gondolom, hogy van rá esélyünk. Két forduló van még hátra, és a Keksz Pistolsnak valahogy ki kell kapnia, ahhoz, hogy mi nyerhessünk. Szerintünk csak a Meglepetés képes erre, úgyhogy várjuk őket.
Ami megfogott a HoPS-ban az a pontrendszer, hogy mindegyik sport ugyanannyit számít végeredményben
LB: A nyári kupákra, ha olyan időben van és ráérünk akkor mindenképpen jövünk. Ami megfogott a HoPS-ban az a pontrendszer, hiszen nem az számít, hogy valaki nagyon jó valamiben és ezért legyaláz mindenkit, hanem hogy mindegyik sport ugyanannyit számít a végeredményben. Ráadásul jó minden csütörtökön lejönni ide és játszani egyet. Van ellenfél mindig, mert ha lemegyek egy kocsmába, ott nem biztos, hogy valakivel csocsózhatok vagy dartsozhatok.
“Jó minden csütörtökön lejönni ide és játszani egyet.”
GYS: A HoPSos karrierünk úgy indult, hogy szólt a Balázs, hogy van ez a bajnokság és nagyon érdekelt a darts része, mert mostanában elég sűrűn játszom otthon, és nagyon ki szerettem volna próbálni magam egy darts versenyen, de nem nagyon mertem elmenni komolyabb versenyekre. A HoPS pont kapóra jött, hiszen van darts része és itt minden csütörtökön új ellenféllel találhatom szembe magam. Azért jöttem, hogy kipróbáljam magam, hogy lássam mennyire jó az, amit csinálok. Végül eszméletlenül bejött, várom a folytatást.