Vissza az összes cikkhez
Bartosiewicz Máté és Juhász Krisztián, azaz a Szódával Elmegy, a 2016-os Tavaszi HoPS Bajnokságra csatlakozott a kocsmasportolók táborához. Nevük eredete a homályba vész, az azonban bizonyos, hogy fiatalon sok osztályon aluli bort ittak, de emlékeik szerint szódával az is elment. Csocsózni pityókásan tanultak meg, és elmondásuk szerint “józanul nehéz ez a játék”. Szerencsére az eredményeiken ez egy cseppet sem látszik.
Elfáradunk, kikapcsolódunk és ezért jövünk, hogy élményeket szerezzük
Honnan ismeritek egymást?
Krisztián: 10 évvel ezelőtt a gimnázium hetedik osztályában hozott össze minket a sors. A fesztiválok, nyaralások, síelések alkalmával összekovácsolódtunk. Nem meglepő, hogy a közös csocsómeccsek még jobban elmélyítették a barátságunkat.
Tehát akkor a kocsmasportokat már korábban is játszottátok? Mi a legelső emléketek a sportokkal kapcsolatban?
Máté: A legelső emlékem egy síelés, kint Olaszországban, ahol Krisztián apukája tanította meg nekem hogy a csocsó lényege az, hogy a középpályát és a csatársort fel kell emelni vízszintesbe. Addig nem tudtam, hogy ez így logikus… persze, úgy könnyebb lőni, ha nem akadályozom a saját játékosomat a gólszerzésben.
Mindig érzem a versenyszituációt, izgulok, koncentrálok, figyelek. Minden kell ide!
Kiegyenlített a tudásotok a sportokban?
Krisztián: Nekem ez nagyon szakaszos volt. Még gimnáziumban biliárdoztam, de azt már hat éve nem űzöm, aztán átkerültem az egyik munkahelyemre, ott tanultam meg csocsózni. 2-3 év alatt a Géza (Pócsik Géza – Szomjazók viadala szerk.) tanított meg. Ezzel a csocsó lett a központi sportág és most úgy 2-3 hónapja nézegetjük a Darts Premiere League közvetítéseket és onnan jött az ötlet, hogy kipróbáljuk a dartsot. Vettünk egy táblát, de még így is az a legnagyobb újdonság számunkra. Például, mikor nem jön a húszas szektor, akkor leváltok a 19-esre.
Máté: A szektorokat gyakoroltuk. 20-tól 1-ig lefele, aztán 1-től 20-ig fölfele dobáltunk, és persze a bullra dobással kezdünk.
Magatoktól találtátok ki ezt a stratégiát gyakorlásra?
Krisztián: Neten néztünk edzésterveket. Mivel itt nem dupla kiszállót játszunk ezért edzésben nem is megyünk rá, csak a szektort gyakoroljuk. A tömeget már nagyjából jól dobjuk. Az átlagunk úgy 40-60 között van már. A problémám általában az, hogy nem tudok kiszállni, most sajnos csúnyán elvéreztem, kiszállóra sem dobtam. Ezt még mindenképpen fejleszteni kell.
Máté: Csocsónál úgy szoktuk meg Krisztiánnal, hogy ő van hátul én pedig elöl, azonban stresszhelyzetben Krisztián hátul néha lefagy, én meg elől fagyok le, ilyenkor következik egy kis frissítés, forróváltás. Az mindig jót tesz nekünk meccs közben.
Krisztián: Az utóbbi egy évben kezdtük el váltogatni a pozíciókat. Máté sokkal jobban érzi a középpályát én meg gyorsabban lövöm el a labdát elöl, tehát, én eredményesebb vagyok elöl. Máté az edző, ő szokta mondani, hogy most váltsunk. Én pedig betartom az edzőbácsi szavát. Amúgy be is szokott jönni!
Krisztián apukája tanította meg nekem hogy a csocsó lényege az, hogy a középpályát és a csatársort fel kell emelni vízszintesbe.
Sport vagy játék a darts, csocsó és a biliárd?
Krisztián: Néhány meccs közben majdnem kiugrik a szívem, ezért ez teljes mértékben sport, leizzad az ember, el is fárad közben mentálisan. Sokak számára játék a kocsmasport, de nekem ez tényleg sport. Oda kell magad tenni, koncentrálni kell.
Máté: Minden tekintetből sportnak számít, mert kihozza belőlünk azt a versenyszellemet ami csakis a sportra jellemző, ez egy sima játéknál nem éreztem.
Krisztián: Mindig érzem a verseny szituációt, izgulok, koncentrálok, figyelek. Minden kell ide!
Máté: Nagy agytorna ez az egész. Taktika, számolás, szögeket kell mérni a biliárdnál, csocsónál fontos a kézügyesség.
Melyik a legtaktikusabb játék?
Krisztián: A biliárd, egyrészt, mivel a cél, hogy a saját golyóidat letedd, másrészt, hogy a fehéret pozicionáld a következőre. Plusz, ha látom, hogy nekem nem jó, akkor cél, hogy a másikat egy kicsit megszivasd… 😀
Ha látom, hogy nekem nem jó, akkor cél, hogy a másikat egy kicsit megszivasd… 😀
Hogy éreztétek magatokat eddig?
Máté: Belőlem teljesen kihozza a versenyszellemet. 7 éve nem sportolok intenzíven, korábban fociztam, önvédelmet tanultam és úsztam. Volt kihívás rendesen… Ezt az érzést most újra kihozta belőlem a HoPS. A csapatokon látszik, hogy mindenki örömmel csinálja. Tudnak is játszani, elég ügyesek, minden azon múlik, hogy ki mikor milyen lapot húz.
Krisztián: Volt, hogy nekünk volt szerencsénk, volt, hogy az ellenfélnek. A B ligában eddig én azt éreztem, hogy azért valamilyen szinten egyenrangúak vagyunk, vannak persze sportágak, amikben meglátszik a különbség. De például a darts és a biliárd mindenkinél nagyjából egyenrangú. A csocsó az, amit többen is űznek a kocsmában. Több helyen megtalálható, mint a darts vagy a biliárd ezért vízválasztó, hogy ki az, aki inni jár a kocsmába és ki az, aki csocsózni.
A vagy B liga?
Krisztián: Három meccs után még nem ismerjük az erőviszonyokat, persze szoktam nézni az A ligás meccseket is, nagyon jó biliárdosok vannak és nagyon jó dartsosok is. Néztem az archivumban, hogy ki miben jó és láttam, hogy jelenlegi B ligások is vertek el korábban A ligásokat. Szerintem a B liga felső része és az A liga alsó része nagyjából egy szintet képvisel.
Máté: Szerintem kezdetnek ez a B liga pont megfelelő nekünk, hogy belerázódjunk ebbe az egész ritmusba és szerintem, ha tudjuk folytatni a darsot edzés szinten meg a biliárdot így alkalmanként, akkor lehet, hogy nagyobb bátorsággal tudunk nekilendülni az A ligának. Ez a B liga pont elég önbizalmat fog adni nekünk, hogy ősszel majd esetleg megpróbáljuk az A ligát. Nekem nagyon szimpatikus, hogy kocsmába nem azért jövünk le, hogy igyunk, hanem, hogy jól elszórakozunk és persze szuper kikapcsolódás a fáradt hosszú hétköznapokon. A csütörtök pont jó nap arra, hogy kieresszük a gőzt.
Krisztián: Kicsit felnőttebb kikapcsolódás, mint lemenni a kocsmába és csak leinni magunkat, hanem lejövünk – oké, hogy megiszunk pár sört – de elfáradunk, kikapcsolódunk és ezért jövünk, hogy élményeket szerezzük.
Máté: Most picit szomorúak vagyunk a vereség miatt, de holnap már jobban leszünk! 🙂